Héreg
Héreg első írásos említése 699 éves. Milyen volt a kor, amelyben ez a forrás keletkezett? Kik éltek akkor ezen a vidéken? Hogyan adóztak I. Anjou Károly idejében, milyen napi nehézségekkel kellett szembenézniük? Hogyan művelték meg a földeket? Valóban „sötét” volt-e a középkor? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphattunk 2025. április 4-én Kovács Dávid történész előadásából.
Az Értéktári Estek sorozat 3. részeként a Héregi Jókai Mór Kultúrház nagytermében gyűltek össze az érdeklődők 18 órakor. Az esten sok érdeklődő, közel 60 fő volt jelen. Juhász Zoltán András köszöntötte a megjelenteket és bemutatta a vendégelőadót, akit abból az alkalomból kért fel, hogy 2026-ban lesz 700 éves az az oklevél, amelyben a község neve először írásos említéssel szerepel.
Kovács Dávidot sokan ismerhetik Héregen, hiszen amellett, hogy a faluban nevelkedett és máig több kötődés fűzi a településhez, mesterdiploma munkáját is Héreg középkori történetéből írta. Fejezetek Héreg történetéből címmel tanulmányt jelentetett meg Csík Rezső Krónika című kötetében.
Kovács Dávid interaktív történeti előadásra és bemutatóra invitálta a jelenlévőket. Héreg település első okleveles említése mellett azt a korszakot is bemutatta, amelyben az oklevél íródhatott, 1326-ban. Megtudhattuk, hogy a tartományurakkal és kiskirályokkal hadakozó I. Anjou Károly milyen módon került a hatalomba, kiknek voltak ezen a területen földbirtokai, hol helyezkedtek el a szomszédos települések. Fény derült az oklevélkiadás sajátosságaira is, például, hogy sokszor a bőrre írt szövegben, az állat gerince miatt látszik egyes pergameneken egy erőteljesebb sáv. Mesélt a pecsétekről, bullákról és bemutatott néhányat a korabeli forgalomban lévő pénzekből.
Nagyító alá kerültek a kisméretű érmék is, megismerkedhettünk a csillag és félhold jelképekkel és a poncolás technikájával is, valamint a pénzrontás intézményével is.
Az est végén az érdeklődők rendhagyó módon, magángyűjteményekből származó érmekiállítást tekinthettek meg a Kultúrházban.
Az estet követően egyeztettünk arról is, hogy a 2026-os évforduló kapcsán érdemes lenne megismételni a kiállítást, feleleveníteni a 700 éves múltat, és akár az eredeti oklevelet a megfelelő körülmények között ideiglenes kiállítás keretében Héregre hozni, megtekinthetővé tenni.
Kovács Dávid az esemény végén rámutatott, hogy 2026-ban lesz Héreg első okleveles említésének 700., valamint a falunktól nem messze lezajlott (Puszta)Maróti csata 500. évfordulója. Ráadásul utóbbi a „Mohács 500” rendezvénysorozathoz is köthető. Ez esetében érdemes lehet fontolóra venni, hogy a kerek évfordulókról milyen módon szeretne a falu megemlékezni, lehet-e szinergiát teremteni az országos megemlékezésekkel, projektekkel. A két megemlékezés közötti összhang is kérdéseket vethet fel. Az első okleveles említésé egy pozitívabb, ünnepi érzetű. A Maróti csatáé inkább kegyeleti jellegű, mivel az egykori Marót közelében felállított szekértáborban sok ezer honfitársunk lelte halálát.
A héregiek minden év június 27-én tartják búcsújukat, ugyanakkor ennek háttere talán kevésbé ismert. A kerek évfordulókon kívül, egy jövőbeli érdekes felvetés lehetne a Szent László-kultusz történelmi és egyházi hátterének feltárása. Árpád-házi „lovagkirályunkat" 1192. június 27-én avatták szentté Nagyváradon. (Ismeretesek-e olyan héregi néphagyományi szellemi hagyatékok, melyek kötődnek a Szent László-kultuszhoz és azok bírnak-e olyan jelentőséggel, hogy akár "országosan is ismertté váljanak".)
Tudósított és fotók: Juhász Zoltán András és Mitnyik József
